A KGFB 2017-ről

 

Tisztelt Látogatónk!

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (gfb) kapcsolatos alapvető szabályokat a 2010. január 1-jén hatályba lépett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) tartalmazza.

Az Országgyűlés 2012.október 8-án fogadta el a Gfbt. módosítását, ami megváltoztatta a díjhirdetés korábbi rendszerét. 2013. január 1. óta a biztosítók év közben is megváltoztathatják a díjtarifáikat olyan módon, hogy az új díjak a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott - naptól (legkorábban a 61. naptól) lépnek hatályba és természetesen csak a hatályba lépést követően kötött új szerződésekre, illetve a hatálybalépés utáni évfordulójú szerződésekre alkalmazhatók, azaz az új díjhirdetés a már meglévő gfb szerződések díját a biztosítási időszakon belül nem változtatják meg.

A törvénymódosítást követően megszűnt a díjhirdetés két országos napilapban történő közzétételének a kötelezettsége, a megváltoztatott tarifákat a biztosító a Felügyelet honlapján köteles meghirdetni, továbbá az új tarifákat - a meghirdetés közzétételével egyidejűleg - a saját és a MABISZ honlapján is közzé kell tennie.

Nem változott viszont az a szabály, mely szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben is folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

A törvénymódosítást követően a biztosítók közzétett tarifái nem a naptári év végéig, hanem a következő díjhirdetésig érvényesek. Ebből következik, hogy a biztosítók –a korábbi évektől eltérően nem kötelesek a következő év kezdőnapjától érvényes új díjakat hirdetni, hanem dönthetnek úgy, hogy a továbbiakban is a korábban meghirdetett tarifa marad érvényben.

A hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók tehát a fenti szabályok szerint teszik közzé a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 2017. január 1-től érvényes díjtarifáit.

2012. január 1-től kezdődően a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezései értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére kötelezett üzemben tartóknak a biztosítási díjon felül baleseti adót kell fizetnie.

Az adó mértéke a biztosítási díj (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj és a fedezetlenségi díj) 30 %-a, de az adó nem lehet több, mint a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. Mivel a fedezetlenségi időszakban a biztosító nem visel kockázatot, a 83 Ft napi maximum nem érvényesíthető, ezért a fedezetlenségi díjat minden esetben 30%-os adó terheli.

Az adó beszedésére és befizetésére a törvény a biztosítót kötelezi. A befolyt összegből a biztosító először az időszakra eső baleseti adót köteles levonni, ezért ha a fizetendő biztosítási díj, az esetleges fedezetlenségi díj és a baleseti adó együttes összegét nem fizeti meg, akkor biztosítása díjrendezetlen lesz, ami a szerződés megszűnését eredményezi!

A Díjnavigátoron megjelenített díjak a baleseti adót tartalmazzák.

Az ASTRA biztosító tevékenységi engedélyének visszavonása miatt a választható biztosítók száma 14-re csökkent.  

A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 2010. január 1-i hatályba lépésével a 2010. évben és ezt követően évközben megkötött határozatlan idejű szerződések esetében megváltozott a biztosítási évforduló napja, ez a nap a szerződésben kockázatviselés kezdeteként megjelölt napját megelőző nap. Ezeknél a szerződéseknél biztosítóváltásra csak a szerződések konkrét évfordulóját legalább 30 nappal megelőzően megtörtént és a biztosítóhoz beérkezett felmondás esetén kerülhet sor.

A 2010. január 1-jét megelőzően kötött határozatlan idejű szerződések esetében a szerződések évfordulója egységesen a naptári év utolsó napja, azaz december 31-e maradt, ezen a hatályba lépett törvény nem változtatott. A „régi” (2010 előtt kötött) szerződéseknél a biztosítóváltásra a következő év. január 1-jével kerülhet sor abban az esetben, ha a biztosítónál fennálló szerződést az év végére olyan módon mondták fel, hogy a felmondás az érintett biztosítóhoz legkésőbb december 1-jén éjfélig be is érkezzen.

A törvény előírja a biztosítók számára, hogy a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztassák ügyfeleiket a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról.

Mi a teendő akkor, ha Ön a szerződése december 31-i évfordulós?

A kínálat áttekintésére és a döntésre egy hónap áll rendelkezésére. A fizetendő díjáról a Felügyelet (www.mnb.hu), a MABISZ (www.mabisz.hu) és az egyes biztosítók honlapjain tájékozódhat és összehasonlíthatja a többi biztosító díjaival.

Ha a mérlegelés alapján úgy dönt, hogy továbbra is a jelenlegi biztosítóját választja, akkor nincs teendő!

Ha viszont úgy dönt, hogy biztosítót vált, jelenlegi szerződését írásban fel kell mondania, úgy, hogy az legkésőbb 2016. december 1-jén éjfélig a jelenlegi biztosítójához beérkezzék.

A felmondólevél elküldésekor kérjük, vegye figyelembe a postai átfutási időt, továbbá azt a tényt, hogy a küldemény esetleg nem érkezik meg a címzetthez. Ugyanilyen probléma adódhat a faxon elküldött felmondások esetében is. Javasoljuk, hogy felmondását időben feladott ajánlott levélként küldje el.

Amennyiben döntése elhúzódik és csak a hónap végére érlelődik meg az elhatározása, akkor célszerű a felmondó levelet személyesen eljuttatni az érintett biztosító legközelebbi egységéhez, és dokumentáltatni annak átvételét.

Amennyiben Ön nem, vagy nem a fentieknek megfelelően mondja fel biztosítását, akkor a „régi” szerződés hatályos marad a következő évre is, és a más biztosítónál újonnan „megkötött” (rákötött) biztosítás érvénytelen lesz.

Ha az ily módon folyamatos gfb szerződésének 2017. január 1-jén esedékes díját nem fizeti be, akkor az esedékességtől számított türelmi idő (60 nap) elteltével szerződése díjnemfizetés miatt fog megszűnni, viszont az év hátralévő részére is az előző (a jelenlegi) biztosítónál kell új szerződést kötnie..

Amennyiben ezt az új szerződést nem köti meg, akkor számolnia kell a biztosítatlanság következményeivel, vagyis azzal, hogy az Ön által okozott esetleges károkat a MABISZ a károsultnak megfizeti, de azt Öntől visszaköveteli.

Ne feledje tehát: ha a felmondás nem volt szabályos, az új, kiválasztott biztosítóval kötött szerződése nem lesz érvényes!

Mi a teendő akkor, ha az Ön szerződése nem december 31-i évfordulós (évközi)?

Ebben az esetben Ön csak akkor tanulmányozza a biztosítók 2017. január 1-től érvényes tarifáit, ha az Ön biztosítási időszakának kezdete 2017. március elsejére esik, vagy annál korábbi dátumú. Ebben az esetben megnézheti, hogy lesz-e kedvezőbb ajánlat az Ön számára a következő biztosítási időszakra valamelyik másik biztosítónál, és ha úgy dönt, akkor már tehet ajánlatot a kiválasztott biztosítónak.

Ha az Ön szerződésének biztosítási évfordulója 2017. március 2-re vagy azt követő időpontra esik, akkor nincs értelme a mostani tarifák tanulmányozásának, ugyanis ezek a tarifák az Ön évfordulójáig még megváltozhatnak. Ebben az esetben nincs értelme ajánlatot tennie valamely másik biztosítónak, ugyanis a biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.

Szerződését érvényesen csak az Ön szerződésének konkrét évfordulójára tudja majd felmondani az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal beérkezően, a korábbi időpontra vonatkozó felmondása érvénytelen lesz. A biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzembentartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen!

A felmondás konkrét lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, hogy vegye figyelembe értelemszerűen a december 31-i évfordulójú ügyfeleknek javasolt tudnivalókat is.

A bonus malus fokozat

2011. június 15-től a 21/2011.(VI.10.) NGM rendelet hatályba lépésével módosultak a bonus- malus rendszerbe történő besorolás szabályai. A rendelet életbelépésével megszűnt a papír alapú bonus-malus igazolás rendszere, az ügyfelek bonus-malus besorolásának megállapítása kizárólag a Gfbt. által elrendelt kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban kárnyilvántartásból) történik.

A biztosító továbbra is az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. A végleges besorolás az előző biztosító által a kártörténeti nyilvántartási rendszerbe feladott adatok alapján történik.

A szerződéskötéskor az üzembentartó köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, beleértve a szerződés besorolásához szükséges adatokat is közölni a biztosítóval.

A szerződések azonosítását megkönnyítendően a 2012. október 8-i törvénymódosítás bevezette a kártörténeti rendszer azonosító számot, 2013. január 1-jétől kötelezővé vált ennek feltüntetése a biztosító által az ügyfeleknek a szerződés díjáról, illetve a szerződés megszűntetéséről küldött értesítéseken.

Ha az azonosítás során probléma merül fel, akkor ilyen esetben célszerű felvenni a kapcsolatot a korábbi biztosítóval annak érdekében, hogy a régi szerződés adatai a nyilvántartásba megfelelő módon bekerüljenek. Kérjük, hogy szükség esetén aktív közreműködésével is segítse elő, hogy a kártörténeti nyilvántartási rendszerbe pontos adatok kerüljenek. A jól működő rendszer az Ön érdekeit is szolgálja!

Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közölt, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

Nem változott az a szabály, hogy a régebbi járművel korábban megszerzett kedvezményét a szerződés megszűnését követő két éven belül egy másik, azonos kategóriájú gépjárműre kötött gfb szerződésére „átviheti”. Díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés besorolása azonban másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át!

Ha az Ön szerződésének évfordulója december 31-e, akkor szabályos (december 1-ig beérkezett) felmondása esetén a biztosítása 2015. december 31-én éjfélkor (Szilveszterkor) megszűnik. De gondoljon a "másnapra" is, ezért, ha a régi biztosítás felmondásával egyidejűleg nem kötötte még meg az új biztosítását, akkor december hó folyamán feltétlenül kösse meg új szerződését a választott biztosítójával!

Az itt közölt díjtarifák az adott biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a cégek internetes honlapjain is megtekinthetőek, illetve legkésőbb néhány napon belül a MABISZ honlapján, a „Díjnavigátor” díjkalkulációs programon (www.mabisz.hu) is megtekinthetők lesznek. A biztosítók munkatársai a telefonos ügyfélszolgálatokon keresztül is elérhetők.

Megfontolt döntést és balesetmentes autózást kíván:

Budapesten, 2016. október hó 31. napján

a MAGYAR BIZTOSÍTÓK SZÖVETSÉGE

A 2016. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az elmaradt díj fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2016. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2016. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők (a díjak a baleseti adót nem tartalmazzák):

Személygépkocsi Ft/nap

0-37 kW 280

38-50 kW 370

51-70 kW 420

71-100 kW 480

101-180 kW 620

181- kW 660
Motorkerékpár

0-12 kW 40

13-35 kW 70

36-70 kW 140

71- kW 220
Autóbusz

10-19 férőhely 370

20-42 férőhely 820

43-79 férőhely 820

80- férőhely 1 680
Trolibusz 1 120
Tehergépkocsi

0-3500 kg 470

3501-12000 kg 820

12001- kg 2 100
Vontató 2 630
Mezőgazdasági vontató 120
Pótkocsik, félpótkocsik

1-750 kg össztömeg 120

751-10000 kg össztömeg 120

10001- kg össztömeg 840
Lassú jármű 120
Munkagép 120
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 120

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. §(11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt  – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő  – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművűket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

A határbiztosítás 2016. január 1-jétől december 31-ig érvényes díjai

Határbiztosítás

A harmadik országbeli telephelyű (nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállama, vagy Svájc hatóságai által regisztrált) gépjármű üzemben tartója/vezetője a Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a nemzetközi gépjárműbiztosítási bizonylattal/kártyával (Zöldkártya) igazolhatja. Ha a jármű olyan harmadik országból érkezik, amelynek nemzeti irodájával a MABISZ megállapodást kötött, akkor a Magyarországon megkívánt felelősségbiztosítási fedezet meglétét a telephely szerinti állam rendszáma és az attól külön elhelyezett ország jel tanúsítja.

Ha a fedezetet a fenti módon nem igazolták, a harmadik országbeli üzemben tartónak/vezetőnek az országba való belépéskor határozott időtartamú ún. határbiztosítási szerződést kell kötnie, és azt az itt tartózkodás idején folyamatosan fenntartani. A határbiztosítási szerződés területi hatálya a Magyar Köztársaság területén kívül kiterjed az Európai Unió, az Európai Gazdasági térség valamennyi tagállama és Svájc területére.

A határbiztosítás 2017. évre érvényes díjai a következők:

Járműkategória Havi díj
Személygépkocsi 90 000 Ft
Motorkerékpár 35 000 Ft
Autóbusz 150 000 Ft
Tehergépkocsi 170 000 Ft
Vontató 170 000 Ft
Mezőgazdasági vontató 50 000 Ft
Pótkocsi 50 000 Ft
Segédmotor-kerékpár 3 500 Ft
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi 2 000 Ft
Motorkerékpár utánfutó 2 000 Ft
Tájékoztató a 2016-ös kötelező felelősség biztosítási díjakról