Felhívjuk figyelmét, hogy a MABISZ a Díjnavigátoron keresztül csak a díjszámítást teszi lehetővé, szerződéskötést, felmondást, kártörténeti igazolás beszerzését nem intézi. A korábbi szerződés felmondásával kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg a standard felmondási nyomtatványt oldalunkon szintén megtalálja. A felmondással kapcsolatban kérjük, ügyeljen arra, hogy a tavaly év végi jogszabályváltozás nyomán az egyes szerződések évfordulója nem szükségszerűen egyezik meg a naptári évfordulóval!
A határozatlan tartamú szerződést a felek bármelyike (tehát akár a biztosító is) jogosult a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelőzően írásban, indoklás nélkül felmondani. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a jogszabály 2009. év végi változása miatt a biztosítási évforduló - amelyre a szerződés rendes felmondással megszüntethető - a szerződés kockázatviselésének kezdetéhez igazodik. Kérjük, időben ellenőrizze szerződésének évfordulóját!
A legtöbb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződés (az állandó forgalmi engedélyre köteles gépjárművek
esetén valamennyi) határozatlan időtartamra jön létre, melyek esetén a
szerződőnek - amennyiben nem akar biztosítót váltani - évforduló esetén
nincs különösebb teendője. A biztosítók kötelesek a következő évfordulóra
várható díjról ügyfelüket az évforduló előtt 50 nappal levélben értesíteni,
amely segítséget nyújt a szerződőnek döntése meghozatalában.
Mivel
a fenti főszabály mellett bizonyos esetekben határozott időtartamú szerződés is köthető,
kérjük, ilyen esetben feltétlenül időben ellenőrizze szerződése tartamát,
hiszen a határozott időtartamra kötött szerződés a tartam leteltével
automatikusan megszűnik.
A szerződést legkésőbb az évfordulót 30 nappal megelőzően lehet írásban felmondani. Ezt a határidőt, az Ön konkrét szerződéses évfordulójától visszafelé kell számolni, ami a 2009. évi jogszabály módosítás miatt már nem szükségszerűen esik egybe a naptári évfordulóval.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződés érvényesen írásban mondható fel, bizonyos tartalmi és
formai feltételek betartása mellett, a felmondást azonban indokolni nem szükséges.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint írásbeli formának
tekinthető a biztosító által erre a célra megadott központi számra
telefaxon elküldött felmondás is, amennyiben az a biztosítóhoz beérkezett.
A határidő betartása szempontjából is a felmondás biztosítóhoz
való beérkezése számít (a felmondás ekkor tekinthető közöltnek).
Kérjük, bármelyik megoldást választja, amennyiben nem személyesen viszi
be a dokumentumot a biztosító ügyfélszolgálatára, legyen tekintettel a
postai átfutási időre, illetőleg a faxvonalak túlterheltségére. Ennek
megfelelően az esetleges felmondását lehetőleg ne az utolsó pillanatban intézze,
mivel ez akár a felmondás érvénytelenségét eredményezheti.
Oldalunkon
megtalálhatja a felmondás céljára szolgáló űrlapot. Az űrlapot
kinyomtatva és kitöltve az előző biztosítóhoz kell eljuttatni. (A biztosítók
címlistáját szintén elérhető ezen az oldalon)
Amennyiben a felmondás határidőn túl vagy nem a megfelelő formai követelmények betartásával történik meg (vagy akár más okból érvénytelen a felmondás), abban az esetben a már megkötött biztosítási szerződés érvényben marad, feltéve persze, ha az határozatlan időtartamra szól, és Ön a díjakat is megfelelően - a biztosítás évfordulójáig - megfizette.
Mivel a kötelező szerződést a biztosítási időszak végére
lehet felmondani, az új szerződést is addig az időpontig lehet megkötni anélkül,
hogy a folyamatos biztosítási védelem megszakadjon. Itt ismét felhívjuk a
figyelmet arra, hogy az Ön biztosítási évfordulója nem szükségszerűen
esik egybe a naptári évfordulóval.
Kérjük, hogy az esetleges fedezetlenség és
annak következményei (pl. fedezetlenségi díj) elkerülése céljából
felmondás esetén az új szerződés megkötését ne az utolsó
pillanatra halassza!
A 2009. év végi jogszabályváltozás miatt az új szerződés megkötésére a forgalmi engedélybe (vagy telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba) bejegyzett üzembentartó jogosult, ennek hiányában a tulajdonos. Ez változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, amikor bármelyik fél tetszőlegesen megköthette a szerződést.
A biztosítási díjat az esedékesség szerződésben meghatározott
időpontjától számított 60 napon belül kell megfizetni. Az új szerződés
első díja rendszerint, illetve külön megállapodás hiányában a
szerződés megkötésekor esedékes, azonban ettől a biztosítási szerződés
akár eltérő szabályt is tartalmazhat, célszerű tehát ellenőrizni a megkötött
szerződés esedékességre vonatkozó előírásait. Amennyiben a szerződő
esedékességre nem fizeti meg az előírt díjat, a szerződés ebből kifolyólag
nem szűnik meg azonnal, a jogszabály 60 napos türelmi időt biztosít a befizetésre.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez nem tekinthető klasszikus értelemben vett fizetési
határidőnek, hiszen díjfizetés nélküli letelte esetén a szerződés
a türelmi idő végével azonnal megszűnik.
Az új szerződés díja,
illetve egyes díjrészletei megfizetésének technikája biztosítónként
vagy akár adott biztosítónál egyes díjrészleteket illetően is változhat
(pl. az első díjrészletet a biztosítási alkusz által küldött
csekken kell megfizetni), kérjük tehát, hogy szerződéskötéskor külön
figyeljen arra, hogy az első és a folytatólagos díjak befizetésének mely módjáról
hogyan rendelkezik a szerződés.
A fentiek szerint az esedékessé vált díj megfizetésére a törvény 60 nap türelmi időt biztosít, amely elteltével a biztosítási szerződés a törvény erejénél fogva, ún. díj nemfizetés okkal megszűnik, további befizetési határidő már nem biztosítható. Az utólag a szerződésre befizetett díjrészletből a biztosító, kockázatviselésre tekintettel a türelmi időre járó összeget levonja, és a fennmaradó összeget visszafizeti a szerződő részére. A biztosítási időszak hátralévő részére az új szerződést annál a biztosítónál kell megkötni, ahol az előző szerződés díj nemfizetéssel megszűnt. A díj nemfizetéssel való megszűnés ezen felül gyakran azt is eredményezheti, hogy az új szerződés díja a megszűnt szerződésnél magasabb lesz, mivel az előzményszerződéshez kapcsolódó kedvezmények egy része ilyen esetben elvész, valamint a díjjal nem fedezett időszakra utólagosan fedezetlenségi díjat kell fizetni, lásd: Mi a fedezetlenségi díj és mikor kell azt fizetni.
A biztosítók a bonus-malus adatokat elektronikus kapcsolat útján kapják
meg a Központi Kártörténeti Nyilvántartástól, így új
szerződés kötése esetén Önnek elsősorban arra kell ügyelnie, hogy pontosan
nyilatkozzon a várható bonus-malus besorolásáról, az előző biztosító
megnevezéséről, illetve az előző biztosítást igazoló okirat számáról
(kötvényszám).
Fontos tudnivaló, hogy az új biztosító csak
abban az esetben kaphatja meg az Ön kártörténeti adatait, ha az előzménybiztosítónál
a szerződést szabályosan felmondták és ezt a tényt a korábbi biztosító
a Kártörténeti Nyilvántartás tudomására hozta.
Probléma
esetén javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot régi biztosítójával és
egyeztessék, hogy a biztosítónál meglévő személyes adatok
megegyeznek-e a hivatalos okmányaiban rögzített adatokkal.
2011. január 1-jétől kezdődő kockázatviselési kezdetű szerződések
esetén a lökettérfogat helyett a gépjármű, ill. motorkerékpár
teljesítménye szolgál a besorolás alapjául, míg haszongépjárművek
esetében a megengedett össztömeg. Kivételt képez ez alól az autóbusz,
ahol továbbra is a férőhelyek száma a besorolás alapja.
A személygépjárművek
esetén a rendszer így igazságosabb, mert ezzel megoldódik az a probléma, hogy
az idősebb, nagy méretű, de relatív kisebb teljesítményű motorral rendelkező autók
után többet fizetnek, mint az 1-2 éves, kisebb méretű, de már nagy teljesítményű
motorral rendelkező autók után.
Amennyiben Ön szerint eltérés van a tényleges,
illetve a forgalmiban szereplő teljesítményadat között, a módosítást
az okmányirodánál kezdeményezheti.
Fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell fizetni, amelyre az üzembentartónak
szerződéskötési kötelezettsége ellenére nincs díjjal fedezett
szerződése. Tipikus esete pl. ha a díj nemfizetéssel megszűnt szerződés megszűnésének
időpontja és az újra kötött szerződés későbbi megkötése miatt
fedezetlenség keletkezik. Mértékét a MABISZ állapítja meg és az
a biztosítók díjtarifájához hasonlóan közzétételre
kerül.
A szerződés szüneteltetésének időtartamára nem kell
fedezetlenségi díjat fizetni, a szüneteltetésnek ugyanakkor meghatározott
előzetes hatósági eljárásbeli követelményei vannak. Ez
utóbbira ügyelnie kell, amennyiben ezzel a lehetőséggel kíván élni.
Copyright 2016 Díjnavigátor
